Egyszer volt hol nem volt hetedhét országon
is túl, egy kis erdő közepében éldegélt egy boldog család.
Lilien mesénk pöttön főhőse egy igazi kis hercegkisasszony az anyukájával, az
apukájával és a kis húgával éldegélt egy festői tisztáson.
Nagyon szép házikójuk volt, amit fák vettek
körül és még egy picike tó is volt a házhoz nem messze. A fákon rengeteg madár
lakik, így csicsergésüktől hangos a vidék.
Egyik reggel Lili kiment játszani, épített
egy csodálatos homokvárat, olyat amilyen a Csipkerózsikában is van. Nagyon szép
vár volt, még leveles gallyakat is gyűjtött hozzá, hogy olyan legyen a vára,
mint mikor a rózsa benövi.
Ekkor jött elő a kishúga Léna, hogy én is
akarok Lili homokozni, de mivel Léna még picike, ő még nem olyan ügyes,
mint a nővére tönkre tette. Lili nagyon
mérges lett és egyből szaladt be Anyához, hogy
- Anya!!! Léna tönkre tette a
Csipkerózsikás váram! Azonnal vidd el! Nem hagy játszani!
- Lili, tudod, hogy Léna még picurka hadd
játszon veled!
Lili persze nem akarta, otthagyta inkább a
várromot és inkább elment rollerezni egyet.
Csak úgy száguldott, olyan gyorsan ment,
mint Apa a kis motorjával, és loboggott a szép hosszú barna haja a szélben!
Apával is annyira jó motorozni, Lili imádta ezeket a napokat mikor Apa elvitte
egy kis köre repülni.
Mindig megkérdezte, Apa ugye az Unikornusok
is ilyen gyorsan tudnak repülni?
Apa amikor elmegyünk lovagolni az én
lovamnak miért nincs szárnya? Annyira jó lenne egyyszer egy paci hátán repülni.
- Persze Lili! De a te pacid egy paripa!
Tudod olyan gyorsan tud vágtatni, hogy neki szárny sem kell. Ha majd ügyesebb
leszel meglátod. Csak most még meg kell tanulnod lovagolni, hogy futhasson
veled a kis paci.
- Gyere Lili kész a fincsi kakaó – hívta be
anya Lilit.
Lili futott is hiszen ez a kedvenc itala.
Megkapta a kis cumisüvegébe és már itta is. Jaj anya ez nagyon jó volt.
Köszönöm! És már viharzott is ki a kis tavacskához.
Imádta nézni a halakat a tóba.
Ma is ott figyelte a narancssárga pici
halakat. Vajon melyik lesz most a leggyorsabb? Melyik merre úszik, melyikük
bújt el a tavirózsa alatt.
És ekkor ebben a pillanatbn valami
furcsaságot vett észre. A tavirózsa közepén egy Angyalka napozott és pihent.
Megdörzsölte a nagy barna szemeit, hogy biztosan káprázik, hogy kerülne már ide
egy Angyalka?
De bizony nem csalt a szeme! Valóban egy
Angyalka volt. Lili le nem vette róla a szemét.
Egyszer csak az Angyalka kinyújtozott és
hopp észrevette Lilit!
- Szia Lilien! – így hívnak igaz?
- Igen Kovács Liliennek! De honnét tudod?
- Én itt lakok a tóban már nagyon régóta,
mióta megszülettél pontosan 5 kerek éve! Tudod minden babára vigyázz egy
Angyalka és ott él vele együtt. Nagyon szeretem ezt a kis tavat, így én itt
szoktam napközben lenni.
-Tényleg??? Nahát! - Lili szóhoz sem jutott
- Bizony!
- Mesélj nekem Angyalka! – mert még mindig
nem hitte el, hogy még beszélgetnek is.
- Miről Kedves Lili?
- Bármiről.
- Jó, tudod mikor pici baba voltál olyan
voltál, mint most Léna. Ilyen kis picurka és kedves és aranyos! Gondolj csak
bele milyen érzés lett volna neked, ha valaki mindig árulkodik rólad, vagy
mindig elveszi a játékodat? Léna most tanul meg mindent. Ezért tudod mit? Segíts
neki. Inkább mutass meg neki mindet, az ő kezecskéi még nem olyan ügyesek, mint
a tiéd. Játsz csak olyat vele, hogy felépíted a várat ő hadd rombolj le.
Meglátod hamarosan olyan jókat fogtok együtt építeni.
- Oh ez még sosem jutott eszembe.
- Angyalka és az miért van, hogy Léna nem
cumizik? ÉN meg igen. Én nagyon szeretem a cumim van 4 is!!!!
- Persze jó a cumi, jó, jó. De te még
pelusos baba vagy Lili? Nem! Ugye? És Szófinak van cumija?
- Nincs neki. Ő már nagy lány, iskolás.
- Lili Te is az vagy! Ugye tudod! Mi lenne,
ha segítenél nekem egy picit.
- Miben?
- Mostanában sok angyalka mesélte
Angyalországban, hogy ahol új babóca születik nincs elég cumi a babóknak. Neked
meg olyan sok van és olyan nagy lány is vagy már - középsős óvodás! Mi lenne - persze
csak akkor ha te is beleegyezel - ha elküldenénk
a cumid más gyerekeknek?
- Ez nagyszerű öltet! Egyet adok szívesen.
- Lili, egy nem lesz elég. Mi lenne ha mind
odaadnád. Igen ez nehéz. Nehéz elaludni, de neked ott van Apa, aki mesét olvas este,
add neked hatalmas puszit, odabújik hozzád ha szeretnéd. Az sokkal jobb, mint
cumizni! Gondold csak át!
Gondolkodott, gondolkodott Lili, háááátttt
igaza van Angyalkának.
Lénának sincs cumija, az oviba sincs
senkinek már, Szofinak sincs, Anyának sincs, apának sincs, én már tényleg nagy
lány vagyok! És okos, és ügyes, és bátor és - na jó legyen! - beleegyezek.
- Hurrá, hurrá! Ugrált örömében az Angyalka
a tavirózsán. Akkor csináljuk azt, hogy minden este kiteszed az egyik cumid a
tó szélére és én meg szólok a többi Angyalkának, hogy jöhetnek érte! Még az is
meglehet, hogy hoznak neked érte valami meglepetést. De azt tudnod kell, hogy
nem tudják visszahozni őket, ha sírnál. De te tudom, te nem fogsz!
- Jó, jó! Megyek is! Elmesélem Anyáéknak.
Itt leszel még mikor visszajövök?
- Persze, hogy itt leszek. Én mindig itt
vagyok Drága kicsi Liliána!
Lili rohant be a házba, Anya, Apa, Léna!!!!
Gyertek gyorsan el kell mesélnem valamit!
Az egész család összeszaladt. Mi történt
Lili? – kérdezték izgatottan.
A kicsi lány mindenkit leültetett a
kanapéra és elkezdte a mesélni mi történt, képzeljétek egy anyalkával
találkoztam! És csak mesélt és mesélt és mesélt! A többiek pedig hallgatták az
Ő kicsi 5 éves nagy lányukat!
Lili minden este kitett egy cumit a tó szélére ezután. Lilinek nagyon jószíve
volt ám. Mindenki imádta! Sokaknak okozott örömet.
Bizony nagy cselekedettt hajtott végre!
Nagyon ügyes volt!
És ezután a kakaót is bögréből itta, mint a
nagyok! Kinek kell már a cumisüveg?? Ugyan már! Neki nem!
Az Angyalka minden nap várta már mikor jön
haza Lili az oviból. És már mentek is hintázni, játszani, futkorászni,
biciklizni, Lénát tanítani. Rohangálni!
Csacsogni beszámolni a sok sok történésről.
Lili mindig eljátszotta az Angyalkának a legmókásabb eseményeket, hogy jól el
tudja képzelni és közben nagyon sokat nevetgéltek.
