Az oroszlán és barátai

Főhösünk az állatok királya, pontosabban királynője Napsugár, aki a távoli Afrika szavannáit járja nap, mint nap társaival. Napsugárnak nagyon sok barátja van Gréti, aki a vidámságért felelős, Judy aki egyfolytában a nagy szerelemről áradozik, és Heléna, aki fenséges, de nagyon komollyá is vált az idők során, mivel Ő a herceg kisasszony az oroszlánok között, és ott van a testvére is, aki mindig mellette alszik, és mellette van. Nagyon hasonlítanak ám egymásra, mindkettőjüknek kecses alakja van, csodás bundájuk. Napsugárnak, olyan akár a Nap ezért is nevezték így el a szülei, testvérének kicsit sötétebb, ezért őt Zsemlének hívják. Kicsi koruk óta együtt fedezik fel a szavanna titkait. Minden nap elindulnak társaikkal és megfigyelik a zebrákat, gazellákat, jókat sétálnak, az akáciák árnyékában jót pihennek. Nagyon játékosak sokat futkároznak együtt és csak csacsognak és csacsognak.

Napsugár és Zsemle lassan felnőnek így eljött az ideje, hogy párt válasszanak, hiszen új falkát kell alapítaniuk. Mivel mindketten csodás és okos teremtések óriási területekről vándoroltak hozzájuk a hím oroszlánok.

Az egyik reggelen mikor Napsugár a napfelkeltében gyönyörködött a távolban megpillantott egy oroszlánt, aki őt figyelte. Ez az oroszlán nagyon nagy volt, és izmos egyből meg is tetszett Napsugárnak. Az Oroszlán oda is sétált hozzá szépen lassan, hogy hatásosabb legyen a belépője.

Napsugárt teljesen elbüvőlte, beszélgettek komoly dolgokról. Napsugár mesélt a szavanna életéről itt lent és Oroszlán is sokat beszélt az Ő területéről ami messze földön van, de ott nincsenek ilyen csodás oroszlánlányok.. Napsugárral megígértette, hogy másnap is eljön hozzá. Napsugár megígérte. Nagyon vidáman tért haza a többiekhez, Zsemlének és persze a többieknek is feltűnt, hogy szinte kicserélték, nagyon kíváncsiak voltak rá mi is az oka.

Napsugár azonban nem árulta el. Teltek múltak a napok,  Napsugár továbbra is találkozgatott hódolójával, de a többiek tudta nélkül. Egyik nap azonban elmondta a kis csapatnak, hogy megismerkedett egy daliás herceggel. A barátai, és Zsemle is alig várta, hogy meglessék ezt a titokzatos lovagot. Egyik nap, amint a struccokat és a majmokat nevették, akik a majomkenyérfa gyümölcsétől mókásan botorkáltak a homokban feltűnt az idegen és odaosont a vidám társasághoz. Napsugár nagyon megörült neki, de a barátainak nagyon rossz előérzete támadt…Meghallgatták a roppant érdekfeszítő beszámolót, de kételkedtek  és nem igazán bíztak benne, valamit nagyon furcsállottak.

Közeledett a száraz évszak a zebrák, az antilopok, a gazellák elkezdek délre vándorolni, ahol még fűvel gazdagak a szavannák. A titkos hódoló Oroszlán meg akarta szöktetni Napsugárt, aki nem akarta elhagyni a családját titokban. Oroszlán azonban egyfolytában mondogatta neki. Napsugárt nagyon zavarta ez és egyik nap elmondta Zsemlének mit terveznek. Persze több sem kellett Zsemlének ő is beszámolt Grétinek, Judynak és Helánának is és Bercinek, oh igen róla még nem is szóltunk. Berci egy csodás, bátor oroszlán, együtt nőtt fel Napsugárral és Zsemlével, Ő védte meg mindig a lányokat a hiénáktól és a gepárdoktól is. Mindig velük volt. Berci viselte a legnehezebben a titkos hódolott, mivel titokban már gyerekkoruk óta Napsugárba volt szerelmes. Egyik reggel Berci úgy döntött, hogy felkeresi ezt az idegent és elbeszélget vele. Az úton azonban érdekes dolgot vett észre. Ez az oroszlán a hiénákkal  cimborált! Egy rendes tisztességes oroszlán ilyet sose tesz. Kileste és követe, aztán mikor a hiénák elmentek odaállt és megtiltotta neki, hogy Napsugárt elvigye, persze nem kellett több az idegennek elkezdett üvöltözni Bercivel. Berci egy igazi urioroszlán volt, aki ezt nem tűrhette, ezért viadalra hívta ki az idegent. Egy csatára, amelynek az volt  a tétje, hogy aki nyer azé Napsugár. Berci sosem akart ebbe fogadni, de tudta, hogy erősebb és sokkal jobban akarja Napsugárt, mint bárki mást ezen a kontinensen.  

A viadalra a napnyugtakor került sor. Berci elbúcsúzott a barátoktól és adott egy puszit Napsugárnak, hiszen nem tudta látja e még viszont.  A többiek eléggé furcsállották Berci viselkedését ezért követték, de úgy, hogy ne vegye észre. Napsugár is ment a többiekkel és nagyon meglepődött attól amit látott…
A viadal elkezdődött az idegen csúnyákat mondott Napsugárról, de Berci egyre hevesebben küzdött és nyert! Legyőzte a gonosz idegent.

Napsugárnak pedig ekkor esett le, hogy nem is értette, hogy kedvelhette a gonosz idegent, mikor itt ilyen csodás barátokkal van körülvéve, odarohant Bercihez.

Míg átrohant a szavannán eszébe jutottak a Bercivel közösen eltöltött idők, amikor együtt mentek a folyóhoz inni, együtt heverésztek a fák alatt, hogy milyen vidám is volt mindig mellette, hogy milyen biztonságba is érezte ott magát, hogy milyen jókat  vicceltek és beszélgettek miközben a napnyugtát csodálták. Ahogyan a nagy korong pirossá válik és szépen lassan lenyugszik. Ilyen kevés idő alatt Napsugár rájött, hogy Ő is szerelmes volt Bercibe, csak amilyen kis vaksi nem vette észre a fától az erdőt. Rohant hát Bercihez, ahogy csak tudott. Amikor pedig odaért megcsókolta Bercit, aki elűzte a gonosz  idegent. Napsugár és Berci azóta is a szavannán élnek és nagyon boldogok. Zsemle és a barátok pedig imádják őket.

Napsugár a Nap mindig fent van az égen, csak néha nem látjuk, mert a Föld túl oldalán van, de ott van, tudjuk! Amit felkel ismét feléled az élet! Kinyílnak a virágok, és ott vannak a barátok akikre mindig lehet számítani, akik ott vannak ha baj van, vagy csak örülnek annak, hogy boldog vagy! Fel a fejjel egy Napsugár nem lehet szomorú. A Napsugár átmelegíti a testet, a lelket, mosolyra késztet, ez vagy Te Napsugár a mi Napsugarunk nem szabad kialudnod. Lehet most nem tündökölsz, mert a felhők eltakarnak, de a szél elfújja a felhőket és újra kisüt a Nap!