Ausztria hegyei között egy kis katlanban, az örök hó birodalmában éldegélt a Mi Kis Jegesmackónk.
Ez a katlan el volt zárva a külvilágtól. Csak nagyon kevesen tudtak létezéséről és nagyon keveseknek adatott meg, hogy egy-két napot ott töltsenek a csodás hó birodalmában.
Jegesmackó barátunk itt élte napjait és élvezte a hóesést, amiben bőven volt része ám. Itt egész télen és még tavasszal is szakadt a hó.
A hegy pompás volt, fenyőfái az égig értek, fehér színbe öltöztek, csend volt és nyugalom. Jegesmackó meghívta egy hétvégére a barátait, hogy látogassák meg és pihenjenek egy kicsikét e csodás völgyben.
Jegesmackó nagy meglepetésére a barátok között ott volt egy régi nagyon jó barátja is, akitől úgy elsodorta az élet, Bocsi- a jegesmackólány. Kicsit félve pillantott Rá, mikor észrevette. Sőt rá sem mert nézni, de ahogy a többi medvével el kezdett beszélgetni, lopva csak, csak odapillantott és megállapította, hogy Bocsi jobban néz ki, mint valaha és milyen csodás macilány is Ő, hogy milyen szépen tud mosolyogni.
Jegesmackó elmesélte barátainak, hogy feltalált egy új klassz dolgot. Egyik nap, amikor a hegyen sétálgatott véletlenül rálépett egy deszkára. Nagy meglepetésére a deszkával elkezdett a hegyről lecsúszni és tudta irányítani a lábacskáival a deszkát, ami bizony arra ment, amerre Jegesmackó akarta. Nagyon megtetszett neki ez a dolog, fogta magát, kiválasztott egy csodás deszkát, amit kicsit átalakítgatott, ez lett az Ő deszkája! Ezzel járta aztán a hegyet a hátára csatolta, mikor pedig a hegy csúcsán volt csak ráállt és lesiklott a lankás, buckás lejtőkön. Néha azért kemény fejtörést okozott neki, hogy hogy is vegye be a kanyarokat. Bizony egyszer-kétszer nagyokat esett, mert a fránya buckákat már nem tudta kikerülni. Sokáig mesélt új találmányáról, így hát már mindenki kedvet kapott hozzá, hogy kipróbálja.
A másnap reggelt mindenki nagy izgalommal várta az új találmány kipróbálását. A Jegesmackó banda aztán elindult fel a hegyre. A hegyen elkezdték a deszkázást. Mindenkinek nagyon tetszett, Jegesmackó mindenkit tanítgatott egy kicsit, de Bocsinál kicsit tovább időzött. A csapat rengeteget eset a friss hóba, jókat nevettek egymáson. Meg persze azon, hogy nekik a deszka az istennek sem arra megy amerre kellene. Rengetegszer csúsztak ki a pályáról, mentek neki egy fának. Még szerencse, hogy a hegyről nem tudtak leszáguldani. Jegesmackó egy lankás kis lejtőre vitte a sok macit gyakorolni.
Délben, amikor már elfáradt a banda megpihentek a hegytetőn, ettek finom halacskát, ittak finom teát. Élvezték a napsütést, mert végül csak kisütött a Nap is egy kis időre. Pont a pihenőre. Miután erőt gyűjtöttek újból kezdték a tanulást. Nem adták fel, mert reggel nem sikerült nekik. Ezek a mackók nagyon kitartóak ám! Hiába estek százszor is délután újból felcsatolták a deszkát, és folytatódott a nevetés. A nap végére mindenkinek nagyon jól ment a csúszkálás. Büszkék voltak magukra, hogy végül csak sikerült! A nap végére mindenki le tudott csúszni az új találmánnyal.
Este fáradtan tértek vissza a vackukba, ahol meleg tűz lobogott és átmelegítette az átfagyott végtagjaikat. Mindenki átfázott, hiszen szakadt a hó és fújt a szél délután. Este még kicsit beszélgettek, hogy hogyan fognak holnap majd deszkázni, melyik dombra is mehetnek fel Jegesmackó segítségével persze. Mit hogy csináljanak, hogy ne pottyanjanak annyit. Utána pedig mindenki mély álomba zuhant egy másodperc alatt.
A Jegesmacik pirkadatkor elindultak ismét a hegyre, hogy minél többet gyakorolhassanak. Nagyon élvezték a csúszkálást! Egészen jól belejöttek. Bocsi is egész klasszul belejött a deszkázásba. Délután már egy nagyon meredek lejtőn is lejöttek. Nagyon megörültek ennek és elhatározták a többi mackóval, hogy ha Jegesmackó nem bánja gyakrabban eljönnének meglátogatni és persze deszkázni egy jót!
Jegecmackó nagyon örült ennek a hírnek, mert így nem lesz egyedül a hegyen. A macik feldobják a napjait míg itt lesznek. Nagy munkába fogott hát, mindenkinek készített egy csodás deszkát, de Bocsié lett a legszebb valamiért.
A következő találkozásukkor már mindenki a saját deszkájával száguldozott hegyen. A hegy nevetéstől volt hangos. Jegesmackó és a többi maci is nagyon boldog volt, hogy együtt lehetnek és mókázhatnak!
Nincs jobb, mint a barátokkal együtt mókázni, nevetgélni!
